A Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete a tudományos haladást elősegítő, közvetlenül vagy közvetve a hazai gyakorlatban is hasznosítható pszichológiai alapkutatásokat végez.
A vizsgálatok kiterjednek a társadalom-, összehasonlító kulturális-, kognitív-, és fejlődéspszichológia, valamint a pszichofiziológia területeire. Kutatásaink a tudományos kérdéseket komplex módon elemzik, kitekintve mind más társadalomtudományok, mind a természettudományok felé. Intézetünk kutatói korszerű pszichológiai kutatási módszerek meghonosításán és fejlesztésén is dolgoznak.
Az intézet kutatói közreműködnek a szakemberképzés és a tudományos utánpótlás nevelésének intézményes -graduális és posztgraduális- formáiban is.
Alapítási év: 1902
Akadémiai doktorok száma: 8
PhD-fokozattal rendelkezők száma: 22
Könyvtár: 16250 kötet könyv, 300 külföldi és 50 magyar szakfolyóirat 3500 kötete
Kutatás
Kutatásaink átfogják a pszichológia különböző területeit. Intézetünkben az alapkutatások mellett törekszünk eredményeink gyakorlati alkalmazását is kifejleszteni. Kutatóink széleskörű együttműködést alakítottak ki más hazai és külföldi kutatócsoportokkal, valamint gyakorlati szakemberekkel. Kutatásaink nemzetközi megmérettetésben is sikeresnek bizonyulnak, egyre nagyobb arányban kapnak európai és amerikai pályázati támogatást.
Jelentősebb eredményeink, amelyekről részletesen az egyes osztályok és csoportok oldalain olvashatnak:
- Az afázia, a gyermekkori szerzett afázia, a diszlexia, a diszkalkulia és más nyelvi zavarok neurokognitív jellemzőinek vizsgálata, a diszlexiát jellemző agyi funkciók tanulmányozása, amely klinikai és gyógypedagógiai területen került felhasználásra.
- Egy agykérgi multielektródokat és erősítő-adatgyűjtő egységet magába foglaló rendszer kidolgozása, amely idegsebészeti műtéteknél jól alkalmazható.
- Az epilepsziás betegeken vizsgáltuk az agykérgi patológiás kisüléseket, valamint az észleléshez és a gondolkodási folyamatokhoz kapcsolódó agykérgi elektromos aktivitásokat. Kutatásaink társadalmi hasznosulása az epilepszia diagnózisának és kezelésének fejlődésében, valamint az észlelési és gondolkodási folyamatok pontosabb feltérképezésében várható.
- A gyermeki fejlődés értelmi, megismerési aspektusának kutatása, amelynek során kidolgoztak egy humán pedagógiai modellt. Ez, preventív aspektust jelent a korai fejlesztés területén, illetve az esélyegyenlőség fenntartásáért dolgozó alkalmazott területek számára.
- A csecsemő- és gyermekkori temperamentum és kötődés hátterében álló genetikai és környezeti tényezők kutatása, amely a korai és későbbi kötődési zavarok felismerését és terápiáját segíti elő.
- Az Alzheimer kór korai szakaszát kísérő agyi jellemzők kutatása, amelynek alapján lehetségessé vált az egészségesek és a betegek megbízható elkülönítése a kórlefolyás korai szakaszában.
- A figyelmi feldolgozás életkori változásainak vizsgálata, amelynek során feltárták az időskori figyelmi aktivitás neurokognitív jellemzőit.
- A bizonytalanságban történő ítéletalkotás fiatalkori és idősebb kori sajátosságainak kutatása, amely munkalélektani és ergonómia területen került alkalmazásra.
- A nyelvtechnológia eredményeinek felhasználásával olyan pszichológiai adatelemző szoftverek kialakítása, amelyek személyiségdiagnosztikában, a társadalmi folyamatok elemzésében, a marketing területén és az elektronikus kormányzás kialakításában kerültek felhasználásra.
- A fiatalok illegitim droghasználata szociálpszichológiai sajátosságainak feltárása, amely a megelőzéshez és a hazai drogpolitika főbb irányelveinek kialakításához járult hozzá.
- A versengés komplex (szociálpszichológiai, fejlődés- és személyiség lélektani, valamint kulturális összehasonlító) vizsgálata, amely pedagógiai, szervezési és gazdasági területeken került alkalmazásra.
- A kiemelkedő képességekkel és az alulteljesítéssel kapcsolatos pszichológiai vizsgálatok, amelyek elsősorban a fejlesztő pedagógiában és tehetséggondozásban kerültek alkalmazásra.
- Az identitáskrízis az előítélet és a társadalmi diszkrimináció szociálpszichológiai jellemzőinek és hatásmechanizmusainak tanulmányozása, amely az esélyegyenlőségi és antidiszkriminációs politika alapelveinek kidolgozásához járult hozzá.
- A testtel, az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociális reprezentációk vizsgálata a pszichoszomatikus megbetegedések felismeréséhez és terápiájához jelentett hozzájárulást.