A csoportról
A kutatócsoportot Csépe Valéria alakította meg 2000 januárjában, az akkori MTA Pszichológiai Kutatóintézet “Szondi utcai” központjában. A csoport érdeklődésének fókuszában kezdetektől fogva az idegrendszeri folyamatok és kognitív mechanizmusok összefüggésének vizsgálata állt, és a kutatások felnőttek, gyermekek és csecsemők körében zajlottak. A kutatások témája a beszédészlelés, nyelvi feldolgozás, olvasás és számolás volt. Ezen témák tanulmányozása interdiszciplináris, a viselkedéses és idegtudományi (főként elektrofiziológiai) módszerek kombinált alkalmazásával történik. A csoport 2014-ben csatlakozott az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjához, ahol az eddig elektrofiziológiai vizsgálatok mellett a képalkotó (fMRI) vizsgálatokra is lehetőség nyílt.
A kutatócsoport jelenleg az alábbi témákra fókuszál:
- A beszéd prozódiai jellemzőinek észlelése az anyanyelv elsajátítása során csecsemőkorban, és második nyelv tanulása esetén felnőttkorban.
- Az olvasási folyamatok háttere siket személyeknél.
- A zenei nevelés hatása az általános kognitív folyamatokra és az idegrendszer változására.
- Probabilisztikus szekvenciatanulás a döntéshozatalban.
Aktuális pályázatok
Neo-PRISM-C
Az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjának munkatársai (Csépe Valéria, Honbolygó Ferenc, Vidnyánszky Zoltán) is tagjai annak a Ciprusi Egyetem által vezetett Neo-PRISM-C Európai Képzési Hálózatnak, amely Marie-Skłodowska Curie Akciók ITN (Innovatív képzési hálózatok) pályázatán támogatást kapott. A hálózat célja olyan fiatal kutatók képzése, akik képesek új, a diagnosztikai kategóriákon átívelő megközelítés alkalmazására a neurokognitív fejlődési diszfunkcióval (NFD) élő gyermekek viselkedéses, mentális és szociális problémáinak megértésében. A fiatal kutatók képzésük során több tudományterületen (viselkedéstudomány, idegtudomány, adat-tudomány) magas szintű jártasságra tesznek szert, és képesek lesznek ezt a tudást alkalmazni az NFD gyermekek viselkedési és agyi folyamatainak tanulmányozásában egy rendszer-alapú, transzdiagnosztikai elméleti keretben. A projekt további célja a tanulási, viselkedési és alkalmazkodási nehézségek olyan tapasztalat-alapú kezelésének kidolgozása és oktatása, amely alkalmas az egyedi igények figyelembevételére. A projekt keretében 2 fő külföldi PhD hallgató fogadására van lehetőség az MTA TTK-ban. A Projekt honlapja elérhető a http://www.neoprismc.org/ címen.
Probabilisztikus szekvenciatanulás a döntéshozatalban: EKP és fMRI tanulmányok. (Vezető kutató: Kóbor Andrea)
Habár a döntéshozatal adaptív jellege alapvető fontosságú az egészséges hétköznapi működésben, az adaptivitást megalapozó neurokognitív mechanizmusok még nem teljesen feltártak. Tervezett kísérleteink célja, hogy a szekvenciális döntéshozatal olyan neurokognitív modelljét vázoljuk fel, amelyben helyet kap bottom-up kognitív mechanizmusként a valószínűségeken alapuló (probabilisztikus) szekvenciatanulás. Ez a mechanizmus lehetővé teszi a környezet statisztikai mintázatainak hatékony feldolgozását. A szekvenciális döntéshozatalt egyszerű, probabilisztikus szekvenciatanulási feladattal és egy olyan feladattal javasoljuk vizsgálni, amely motivációsan jelentős eseményeket is magában foglal. Mindkét feladatban valószínűségi szekvencia határozza meg az inger-inger vagy a cselekvés-kimenet kontingenciákat. Ezért az eredményes feladatmegoldáshoz az egyéneknek implicit és/vagy explicit elvárások kialakítása révén fokozatosan kell megtanulniuk a feladat kimeneti struktúráját. Az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP) módszere és a funkcionálismágneses rezonancia képalkotás (fMRI) kiváló eszközök a szekvenciális szabályosságok tanulásában szerepet játszó neurokognitív folyamatok megértéshez. Vizsgálataikban ezekkel a módszerekkel követhetővé válik a probabilisztikus tanulási feladaton mért teljesítményt megalapozó különböző tanulási folyamatok tanulási görbéje és plaszticitása. Továbbá tanulmányozhatók a probabilisztikus szekvenciatanuláshoz alapul szolgáló neuroanatómiai hálózatok is. Végül a szekvenciális szabályszerűségek tanulásának idői dinamikája olyan természetesebb elrendezésben is tisztázható, amely magában foglalja kockázatos döntésekhez kapcsolódó ingerek feldolgozását.
Multimodális interakciók az ortográfiai tanulásban. (Vezető kutató: Csépe Valéria)
Az érett és folyékony olvasás egyik fő ismérve a hatékony, automatikus vizuális szófelismerés, amely nem lehetséges részletes és könnyen elérhető ortográfiai reprezentációk nélkül. A tervezett kutatás fő célja az ortográfiai reprezentációk elsajátításának vizsgálata, pontosabban annak feltárása, hogy milyen szerepet játszik a fonológiai átkódolás (és további feltételezett mechanizmusok) az ortográfiai reprezentációk kiépülésében és elérésében. Halló és siket, felnőtt olvasók viselkedéses és agykutatási (elektrofiziológiai és képalkotó) eljárásokkal történő vizsgálatával arra keressük a választ, hogy az ortográfiai tanulást milyen kognitív és idegrendszeri változások kísérik. Kiemelten vizsgáljuk, hogy lehetséges-e tanulás nem vizuális-hallási átkódolás esetén. Ezen felül egy speciális olvasástréninggel teszteljük, hogy a vizuális figyelem szerepet játszik-e az ortográfiai reprezentációk hatékony elérésében. Feltételezzük továbbá, hogy a beszélt nyelv fonológiai szint fölötti eleme – a hangsúly – szintén kapcsolódhat az ortográfiai tanuláshoz; ezt a hipotézist idegen nyelven tanuló felnőttek bevonásával ellenőrizzük.
Tantárgypedagógiai kutatási pályázat
A tantárgypedagógia kutatás célja a Kodály-koncepcióra épülő iskolai ének-zene oktatás módszertani továbbfejlesztése az éneklést és a zenehallgatást kísérő mozgás kreatív integrálásával. A fejlesztés két modellben kerül leírásra. Az első modell, az irányított, zenét követő mozgásra alapoz (ebben a tekintetben Dalcroze zenepedagógiai elveihez közelítő), a második modell az improvizált, szabad mozgást (Kokas Klára zenepedagógiája elemeit) használja fel. A megelőző kutatásokkal egybecsengő tapasztalataink azt mutatják, hogy a mozgással egybekötött zenei foglalkozás (játékos, kreatív éneklés, aktív zenehallgatás) hozzájárul a zenei folyamatok elemző megértéséhez, melyek hatással vannak olyan kognitív területek fejlődésére is, mint nyelvi képességek, hallási és vizuális figyelem már az olvasási készség elsajátítása előtt is. Szakmai munkánk kiindulópontja, hogy a zenepedagógiai modellek fejlesztését interdiszciplináris keretbe helyezzük, a pedagógiai vonatkozások mellé a pszichológia és a kognitív idegtudomány dimenzióit is bekapcsoljuk. Kutatásunk újszerűsége, hogy érvényre juttatja az oktatás-idegtudomány alapelveit. Az új oktatási-nevelési modellek hatásvizsgálatakor az online diagnosztikus képességmérő tesztek mellett nagy precizitású elektrofiziológiai méréseket is használunk a zenei és nem-zenei képességek jellemzőinek és ezek longitudinális fejlődésének vizsgálatára. A kutatásról bővebben az alábbi honlapon lehet tájékozódni.
Együttműködések
Hazai együttműködők
BME, Ergonómia és Pszichológiai Tanszék, Budapest
BME TTK, Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
Pannon Egyetem, Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet, Veszprém,
Debreceni Egyetem, Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Debrecen
ELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Kognitív Pszichológia Tanszék, Budapest
MTA Nyelvtudományi Intézet, Neurolingvisztikai Csoport, Budapest
Külföldi együttműködők
University of Jyväskylä , Department of Psychology , Jyväskylä, Finnország
University of Tübingen, Department of Psychology, Tübingen, Németország
University of Zagreb, Department of Psycholinguistics, Zagreb, Horvátország
University of Cyprus, Department of Psychology, Nicosia, Ciprus
A kutatócsoporttal kapcsolatos friss hírek és információk elérhetők a Facebook oldalunkon.
Kutatócsoport vezető
Honbolygó Ferenc