A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) két, a Felnőttkori idegrendszeri zavarok illetve az Idegrendszeri fejlődési zavarok programjának célja az idegrendszeri betegségek mechanizmusának megértése és gyógyításának módszertani javítása, illetve a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó megértése révén új diagnosztikai és intervenciós lehetőségek fejlesztése.
A TINL a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, felsőoktatási intézmények (Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) és kutatóintézetek (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Természettudományi Kutatóközpont), valamint az ország egyik legjelentősebb gyógyszeripari vállalatának, a Richter Gedeon Nyrt. közreműködésével, a szakmai szinergiákat erősítve képes jelentős globális problémákra, gazdasági-társadalmi kihívásokra választ adni, hiszen az idegrendszert érintő betegségek világszerte a fogyatékosság és munkaképtelenség vezető okai, kiemelt jelentőségűek az idegrendszeri fejlődési zavarok (IFZ), amelyek élethosszon át tartó terhet jelentenek a betegek/társadalom számára.
A TTK-ból a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudományi Kutatócsoport és az Agyi Képalkotó Központ az Idegrendszeri fejlődési zavarok (IFZ) programban érdekelt. Az IFZ tevékenységét öt pillérben valósítja meg:
Az idegrendszeri fejlődési zavarok genetikai és környezeti tényezők sokrétű egymásra hatásának következtében alakulnak ki. Miközben az idegrendszeri betegségek hatalmas társadalmi és gazdasági hatásai a fejlett társadalmakban egyre jobban ismertek, a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások élethosszon át tartó terhet jelentenek a betegek, hozzátartozók és az egész társadalom számára.
Ma már nyilvánvaló, hogy az első idegsejtek embrionális korban való megjelenésétől az érett idegrendszer kialakulásáig a fejlődő agyat számos olyan kóros hatás érheti, amely idegrendszeri betegségek, mentális zavarok kialakulásához vezethet. Az idegrendszeri fejlődési zavarok magukba foglalják például a magzati alkoholszindrómát, az újszülöttkori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart.
A Nemzeti Laboratórium adta keretekben és annak célkitűzését követve a molekuláris, az experimentális, a klinikai és a legmodernebb biostatisztikai és informatikai kutatások összehangoltan, a közös kérdésekre fókuszáltan, állandó párbeszédben, az egyes mérföldköveket közösen értékelve történnek; ezzel kiemelkedően növelve a kutatás hatékonyságát. Az IFZ programban megvalósuló valódi transzlációs jelleg, más programokhoz képest az eredmények gyorsabb klinikai implementációját ígéri.
1. pillér – Fejlődés-neurobiológiai betegségek mechanizmusai: A kutatás fő célja feltárni az autizmus spektrumzavarban (ASD) bekövetkező idegrendszeri változásokat és azok lehetséges gyógymódját.
2. pillér – Perinatális inzultusok pathomechanizmusa: A perinatális oxigénhiányos inzultus következtében kialakuló hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia (HIE) patomechanizmusát egyeztetett koncepciókkal újszülött rágcsáló- és sertés-modellekben valamint valós humán klinikai szituációban vizsgáljuk. Feltárjuk a neuronális károsodás hátterében álló molekuláris mechanizmusokat és hosszú távú magatartási következményeit.
3. pillér – A gyermekkori szociális környezet zavarainak hosszú távú magatartási hatásait közvetítő idegrendszeri mechanizmusok: Megvizsgáljuk, hogy a korai szociális stressz különböző kísérleti modelljeiben (elhanyagolás, bántalmazás) hogyan változnak meg a kérgi régiók érési folyamatai és ezek milyen funkcionális (magatartási) következményekkel járnak, illetve ezek hogyan módosulnak megelőző perinatális inzultusok esetén.
4. pillér – Gyulladásos folyamatok szerepe a korai idegrendszeri károsodás kialakulásában: Modern képalkotó, molekuláris biológiai és anatómiai módszerekkel azonosítjuk a neuronális károsodást befolyásoló gyulladásos és mikroglia-közvetített mechanizmusokat, kiegészítve nagy áteresztőképességű, automatizált magatartásvizsgálatokkal.
5. pillér – Endokrin mechanizmusok szerepe az idegrendszer fejlődési zavaraiban: tervezzük a hormonszintek és endokrin diszruptor (ED) vegyületek agyfejlődésre és viselkedésre gyakorolt hatásainak megértését, az embrionális agyban pajzsmirigyhormon hatást befolyásoló ED vegyületek azonosítására alkalmas in vivo tesztrendszer fejlesztését, valamint az autizmus és az ADHD hátterében álló mikrobiom metabolitok azonosítását.
A projekt időtartama, elnyert támogatás: 2022-2026 5.3 Mrd Ft (TTK: 400 millió Ft)
Kapcsolat:
Dóczi Tamás, NL igazgató, doczi.tamas@pte.hu
Kozma József, projektmenedzser, kozma.jozsef@pte.hu