Elérhetőségek
Telefonszám: +36 1 382 6810
Email: gergely.anna@ttk.hu
Intézet: Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
Csoport: Pszichobiológiai Kutatócsoport
Iroda: D4.05A
Önéletrajz
Személyes adatok
- Születési hely, idő: Kaposvár, 1987. szeptember 1.
- Állampolgárság: magyar
Tanulmányok
- 2011 – 2014 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Doktori Iskola, Etológia program, PhD
Disszertáció: Dog-robot interaction - 2009 – 2011 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Biológus MSc, Ökológia és Konzervációbiológia szakirány. Szakdolgozat: Kutyák tekintetkövető viselkedésének vizsgálata Eye tracker módszerrel
- 2006 – 2009 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológia BSc, Viselkedésbiológia szakirány. Szakdolgozat: Meglepetés effektus kutyáknál ‘naív fizikai’ tesztekben
- 2003 – 2006 Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár, biológia speciális osztály
Nyelvtudás
- angol (középfok, komplex)
- francia (alapfok: komplex, középfok: írásbeli)
Munkakörök
- 2018 – tudományos munkatárs, MTA TTK KPI Pszichobiológiai csoport
- 2015 – 2017 tudományos segédmunkatárs, MTA TTK KPI Pszichobiológiai csoport
- 2015 – vendégkutató, ELTE Etológia Tanszék
- 2014 – óraadó, PPKE BTK, Etológia kurzus
- 2011 – 2014 PhD hallgató, ELTE Etológia Tanszék
- 2009 – 2011 MSc szakdolgozó, ELTE Etológia Tanszék
- 2007 – 2009 BSc szakdolgozó, ELTE Etológia Tanszék
Elnyert pályázatok
- 2016 – 2021 NKFIH Posztdoktori Kiválósági Program
- 2011 – 2014 PhD Ösztöndíj, SNSF Swarmix project (kollaboráció: EPFL, IDSIA, ETHZ)
- 2010 október ELTE Rendszeres Tudományos Ösztöndíj
- 2009 október ELTE Egyszeri Tudományos Ösztöndíj
Elismerések, díjak
- 2011 OTDK Budapest, Etológia Szekció, I. hely
- 2010 ELTE TTK Biológia TDK Etológia Szekció, I. hely
- 2009 OTDK Veszprém, Etológia Szekció, résztvevő
- 2008 ELTE TTK Biológia TDK Etológia Szekció, II. hely
- 2008 SZIE-ÁOTK Tudományos Diákköri Konferencia, II. hely
Oktatási tevékenység
2014 – Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Etológia kurzus, óraadó
Kutatási témák
NKFIH Posztdoktori Kiválósági Program PD121038
- A kutatás célja
Jelen kutatás célja a társas helyzetekre jellemző speciális verbális és nonverbális tulajdonságokkal rendelkező ún. dajkabeszédre való válaszkészség összehasonlító vizsgálata kutyán és emberen. Az innovatív módszereket alkalmazó vizsgálatsorozat arra a kérdésre keresi a választ, hogy a kutya, melynek társas viselkedési képességei számos aspektusban hasonlítanak az emberére, és az ember dajkabeszédre mutatott érzékenysége között milyen párhuzamok találhatók. A modern idegtudomány és a klasszikus etológia módszereinek ötvözésével a két faj társas viselkedésében fellelhető hasonlóságok mind a viselkedés, mind a szabályozás szintjén vizsgálhatóak, lehetővé téve ezzel a kutya ember(gyerek)-szerű szociokognitív képességeinek megértését. Célunk továbbá olyan nem invazív idegtudományban használt módszerek kutyán való alkalmazásának továbbfejlesztése és finomítása, melyek lehetővé teszik a társas készségek alapvető mechanizmusainak vizsgálatát. A kontrollált és egységes integratív szemléletű kísérleti módszerek lehetővé teszik a dajkabeszédre való válaszkészség vizsgálatát felnőttek, gyerekek és csecsemők esetében is ezzel segítve a társas viselkedési készségek fejlődésének megértését.
- A kutatás alapkérdései
Jelen kutatás célja az ún. dajkabeszédre való válaszkészség és háttérmechanizmusainak összehasonlító vizsgálata kutya és ember (felnőtt, gyerek, csecsemő) esetében. Első kérdésünk, hogy a kutyák az emberhez hasonlóan mutatnak-e megkülönböztetett reakciót az olyan speciális ingerek irányába melyek rendelkeznek a gyerekek és/vagy kutyák felé irányuló kommunikáció akusztikus sajátosságaival. Az előbbi kérdést mind spontán (eye tracker) és akaratlagos viselkedés (érintőképernyő), mind neurális aktivitás (fMRI, EEG) szintjén vizsgáljuk. A kutatás ezt követő kérdése, hogy milyen viselkedésbeli és neurális hasonlóságok és eltérések találhatóak a kutyák és különböző életkorú emberek között olyan társas helyzetekben, melyekben a dajkabeszéd mellett más- hétköznapi társas helyzetekre jellemző – ingereket is használunk.
- A kutatás jelentősége
Az elmúlt évtized során a kutya a humán viselkedés, különösképpen a társas viselkedés és szociális kogníció, egyik legfontosabb modelljévé vált. A sokak által támogatott feltételezés szerint a domesztikáció folyamata során a kutya olyan „ember-szerű” szociokognitív képességekre tett szert, melyek lehetővé tették számára az emberrel való hatékony együttélést és együttműködést. Ennek részeként a kutya érzékennyé vált az ember verbális és nonverbális jelzésire is. A közelmúltban végzett vizsgálatok felhívták a figyelmet az ún. osztenzív-kommunikatív jelzések fontosságára a kutya-ember interakciók során, melyek szerint a kutyák, a csecsemőkhöz hasonlóan érzékenyek a kommunikációs szándék kifejezésére és jelzéseire. Ugyanakkor szinte semmit sem tudunk arról, hogyan érzékelik a kutyák az emberi beszédet és milyen percepciós és kognitív mechanizmusok állnak a beszédre adott reakciók hátterében. Éppen ezért az utóbbi időben megnőtt az igény olyan jól kontrollálható kísérleti módszerek kutyán való alkalmazására, melyeket az ember esetében már sikerrel alkalmaztak a társas kognitív képességek és háttérmechanizmusainak vizsgálatára. Ezek a módszerek lehetővé tennék a két faj között fennálló viselkedésbeli párhuzamok és az őket szabályozó mechanizmusok felderítését. Úgy véljük, hogy a jelen vizsgálatban szereplő szisztematikus elemzés és validált módszerek alkalmazása az agyi aktivitás és szociális interakciók feltárásában fontos betekintést enged a társas működés kognitív mechanizmusaiban mind a kutya mind pedig az ember esetében.
- Összefoglaló laikusok számára
Az emberi és állati elmét vizsgáló összehasonlító viselkedés- és elmekutatás napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága. Az emberi elmeképességek ezen új perspektívába való helyezése lehetőséget teremt arra, hogy mélyebb belátást nyerhessünk a társas viselkedési készségek evolúciójának és működésének titkaiba. Az összehasonlító vizsgálatok egyik legkedveltebb modellállata a kutya, mely a háziasítás évezredei során az emberrel megosztott közös környezethez való alkalmazkodásnak köszönhetően számos vonatkozásban kisgyermek-szerű társas kommunikációs készségekkel rendelkezik. Jelen kutatás célja, hogy a viselkedésbeli párhuzamok mellett a társas készségek, ezen belül is a gyermekek és kutyák irányába mutatott jellegzetes dajkabeszédre való válaszkészség, idegrendszeri szabályozásának összehasonlító vizsgálata. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az olyan jól kontrollálható, a modern idegtudomány által alkalmazott módszerek kutyákra való alkalmazása, melyek lehetővé teszik a két faj esetében a társas viselkedés szabályozásának szintjén való vizsgálatát. Várakozásaink szerint jelen kutatás eredményei közelebb vihetnek minket ahhoz, hogy megértsük azokat a rejtett szabályozó folyamatokat, amelyek a kutya és az ember sajátos társas-értelmi képességeinek kialakulásában szerepet játszanak.