A protokoll életbe lépését követően, az abban leírt szabályok kötelezőek a TTK KPI-ban vizsgálatot végző személyek számára.

A protokollt a vizsgálatokat végző csoportok vezetőiből és a szenior asszisztensekből álló ad-hoc bizottság készítette a KPI igazgatójának felkérésére. A protokollt a TTK főigazgatója hagyja jóvá. A protokoll visszavonásig érvényes.

2022.05.30.: Az országos, és ezen belül a TTK-ban érvényes a COVID vírussal kapcsolatos előírások változása szükségtelenné teszi a humán és kutyakísérleteknél bevezetett rendkívüli előírások további fenntartását, ezért visszavonásra kerültek.

2021. június 1-jétől a következő protokoll lép érvénybe:

A protokoll: KPI Protokoll COVID-19 módosítás 2021.06.01_

1.sz. melléklet: KPI Protokoll_melléklet COVID-19 módosítás 2021.06.01_

2020. december 1-től az alábbi protokoll lép életbe:

A protokoll: Protokoll külső személyek bevonásával folytatott kísérletekre a KPI-ben a COVID-19 járványveszély fennállása idején december 1-től

1.sz. melléklet: A COVID-19 vírus elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztató kísérletben résztvevő személyek számára december 1-től

Az járványhelyzet súlyosbodásával a protokoll a következőképpen változik 2020. szeptember 8-tól:

A protokoll: Protokoll külső személyek bevonásával folytatott kísérletekre a KPI-ben a COVID-19 járványveszély fennállása idején szeptember 8-tól

1.sz. melléklet: A COVID-19 vírus elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztató kísérletben résztvevő személyek számára szeptember 8-tól

A veszélyhelyzet elmúlása a szabályok enyhítésével járt, ennek megfelelően a protokollt is változtattuk 2020. június 29-től:

A protokoll: Protokoll külső személyek bevonásával folytatott kísérletekre a KPI-ben a COVID-19 járványveszély fennállása idején június 29-től

1.sz. melléklet: A COVID-19 vírus elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztató kísérletben résztvevő személyek számára június 29-től

A protokoll letölthető innen: Protokoll külső személyek bevonásával folytatott kísérletekre a KPI-ben a COVID-19 járványveszély fennállása idején

1.sz. melléklet: A COVID-19 vírus elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztató kísérletben résztvevő személyek számára

A fenti protokollra a következőképpen lehet hivatkozni annak felhasználásakor:

Gaál Zs.A., Horváth J., Bunford N., Várkonyi E., D’Albini Zs., Ehmann B., Topál J., Winkler I. (2020) Protokoll humán és kutya kísérletek folytatására a Természettudományi Kutatóközpont Kognitív idegtudományi és Pszichológiai Intézetében (Budapest, Magyarország) a COVID-19 járványveszély fennállása idején.

Az Erős Ferenc temetésén elhangzott gyászbeszédeket és az eddig megjelent nekrológokat az Imágó Egyesület oldalán gyűjtötték össze.

Volosin Márta, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos segédmunkatársa „Rejtett halláscsökkenés és figyelmi kompenzáció időskorban” című pályamunkájáért kapta az elismerést.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára alapította 1972-ben az akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó, 30 év alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére. Az Akadémiai Ifjúsági Díj célja elsősorban a pályamunkájuk és intézeti igazgatójuk minősítése alapján arra érdemes fiatal kutatók minél nagyobb számban való elismerése, tudományos munkájuk ösztönzése, támogatása. 1983-tól a pályázók korhatára 35 évre emelkedett.

1988-ban villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen; 1997-ben pedig a Semmelweis Egyetemen általános orvosi diplomát szerzett. 2002-ben a Semmelweis Egyetem Idegtudományi Doktori Iskolában PhD fokozatot szerzett „Investigation of the evoked and spontaneous intracortical electrical activity with multielectrodes in humans” c. dolgozatával. 2014-ben megszerezte a DSc fokozatot „A humán kognitív, alvási és epilepsziás agykérgi elektromos tevékenység rétegelvezetéses vizsgálata” c. dolgozatával.

1996-tól az MTA Pszichológiai Intézet Összehasonlító Pszichofiziológiai Kutatócsoportjában dolgozik, melynek 2006-tól csoportvezetője. Ugyancsak 2006-tól a Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa, majd 2014-től az utód KPI tudományos tanácsadója, 2014 és 2017 között pedig a KPI igazgatója. Eközben 2005 és 2013 között docens, 2015-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán. Az előző ciklusban a Magyar Idegtudományi Társaság vezetőségi tagja, jelenleg az MTA Neurobiológiai Bizottságának tagja, a Nemzeti Agykutatási Program bionikai pillérét irányítja annak Irányító Testületében, a Nemzeti Bionika Program szakmai vezetője, a Roska Tamás Műszaki és Természettudományi Doktori Iskola törzstagja, a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola témavezetője. Végzett doktoradnuszainak száma tíz.

1994-96 között kétéves tanulmányutat tölt az Egyesült Államokban, az Albert Einstein College of Medicine  Department of  Neuroscience-ben, ahol rézusz majmokon vizuális és akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatokkal elemezte a szenzoros információfeldolgozás agykéregi folyamatait. 1997-2003 között ismét az Egyesült Államokban postdoctoral fellow a Stanford University, Department of Neurosurgery-n, majd a Harvard University, Department of Radiology-n. Itt humán vizsgálatokhoz adaptálta a budapesti laboratóriumban állatkísérletekben használt multielektród módszert. E módszerrel világviszonylatban elsőként alkalmaztak epilepsziás betegeken hosszúidejű agykérgi rétegelvezetéseket feltárva az epilepsziás roham intrakortikális terjedését. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet munkatársaival együttműködve Budapesten is bevezette a humán rétegelvezetéses módszert. Vizsgálataikban feltárták az alvás alatt jelentkező K komplexus agykérgi mechanizmusát.

Jelenlegi kutatási témái a fiziológiás és patológiás, spontán és kiváltott agyi oszcillációk sokcsatornás rétegelvezetéses vizsgálata epilepsziás betegeken és állatmodellekben; a szenzoros információ feldolgozás és a figyelmi hatások vizsgálata állat modellekben; az elektrofiziológiai és hemodinamikai mérések kapcsolatának vizsgálata emberben és állatmodellekben; és elektrofiziológiai és optikai szenzorok kutatása. Európai kutatási projektek keretében jelentős szerepet tölt be az ezernél több mérőpontos multielektródok kifejlesztésében, amelyek új lehetőségeket adnak az agyi neuronhálózatok jellemzőinek elektrofiziológiai módszerekkel történő feltárására.

Tudományos közleményeinek száma az MTMT (2018.11. 02.) alapján 106. Köztük több Science, Neuron, PNAS, Brain és más jelentős tudományos folyóiratban megjelent cikk található. Ezekre 4581 független hivatkozás érkezett (H-index: 35).

1999-ben megkapta a „Young Investigator Fellowship Award, International Federation of Clinical Neurophysiology”. Pályafutása során kétszer kapta meg a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat.

Több Európai Uniós és NIH és kiemelkedő jelentőségű magyar pályázat hazai témavezetője.

Dr. Ulbert István az MTA TTK kiemelkedő kutatója, akinek úgy kutatói pályafutása, mint tudományos közéleti tevékenysége példaképül állítható a fiatal generáció elé.

https://mta.hu/mta_hirei/fotitkari-elismeres-az-akademiai-szolgalataban-vegzett-kiemelkedo-munkaert-es-kutatoi-eredmenyekert-109081

Helyszín: MTA TTK (1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 2.)

A program letölthető innen.

https://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2018-10-09_11-32-00&enddate=2018-10-09_12-05-00&ch=mr1#