A FAMÉ konferencia az elméleti orvostudományok legfontosabb hazai seregszemléje, amely a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT), a Magyar Élettani Társaság (MÉT) és a Magyar Mikrocirkulációs és Vaszkuláris Biológiai Társaság (MMVBT) szervezésében valósul meg.

Kutatási terület

Az Ektópiás Meszesedés Laboratórium célkitűzései:

• A lágyszövetek meszesedéséhez vezető vagy azt gátló élettani folyamatok feltárása.
• Terápiás megközelítések kidolgozása az ektópiás meszesedés megelőzésére, enyhítésére vagy gyógyítására.
• A potenciális terápiás beavatkozások hatékonyságának nyomon követésére alkalmas analitikai módszerek fejlesztése.

Legújabb eredmények

A közelmúltban fedeztük fel, hogy az ektópiás meszesedést gátló szervetlen pirofoszfát szintje a terhesség során jelentősen lecsökken a vérplazmában. Ezzel összhangban az alacsony pirofoszfátszinttel járó ritka ektópiás mineralizációs betegségben (Pseudoxanthoma elasticum, PXE) szenvedő nők körében kimutattuk, hogy a többgyermekes (≥3-szor szült) betegeknél magasabb az érelmeszesedés szintje a kevesebbet/nem szülő betegekhez képest. Ezen eredmények és független epidemiológiai vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az ismétlődő, a terhességek során fellépő pirofoszfáthiány megnövelheti az egészséges többgyermekes nők későbbi kardiovaszkuláris megbetegedésének kockázatát.

Emellett a közelmúltban elsőként azonosítottunk inkompletten penetráns ABCC6-variánsokat a PXE-betegek nagy európai csoportjában. Ezen ABCC6 variánsok in vitro elemzésével kombinált humángenetikai vizsgálatunk az ABCC6 feltételezett interakciós partnerére utal, amelynek részletes vizsgálatát tűztük ki célul.

Módszertan

A betegcsoportokon végzett vizsgálatok mellett az Ektopikus Meszesedés Laboratórium a módszerek széles skáláját alkalmazza: biokémiai vizsgálatok, molekuláris biológiai eszközök, sejtes, ex-vivo és állati modellek.

Pályázatok

• ELKH-POC-2022 Proof-of-Concept pályázat
• National Research, Development and Innovation Office, Hungary; OTKA FK-131946; OTKA K-132695
• FWO Junior Fundamental Research Project G061521N, FWO Research Foundation Flanders, Belgium
• INTEC-International Network on Ectopic Calcification; Ghent University, Belgium
• UNKP-Bolyai+ New National Excellence Program, Ministry for Innovation and Technology from the source of the National Research, Development and Innovation Fund, Hungary
• Bolyai János Fellowship of Excellence (BO/00730/19/8), Hungarian Academy of Sciences, Hungary

Labortagok

Szeri Flóra, Phd, vezető kutató

Várhegyi Martin, PhD hallgató

Virgil Tamatey, PhD hallgató

Tatai Fanni, MSc hallgató

Lukács Dzsenifer, MSc hallgató

Nagy Áron, MSc hallgató

Demjén-Nagy Zsófia, BSc hallgató

Fekete Fanni, BSc hallgató

Külső honlap

https://floraszeri.wixsite.com/szerilab

Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

• Gál Péter, a TTK Enzimológiai Intézete Szerkezeti Biofizika Kutatócsoportjának vezetője
• Vértessy G. Beáta, a TTK Enzimológiai Intézete Genom Metabolizmus Kutatócsoportjának vezetője

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje jelentős állami elismerés, amely a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató személyek elismerésére szolgál.

Az 1972-ben alapított Akadémiai Ifjúsági Díj célja az akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó 35 év alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzése és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerése.

Az MTA illetékes tudományterületi osztályai rangsorolták a pályaműveket, amelyekről – a Tudományértékelési Elnöki Bizottság javaslata alapján – az Akadémia elnöke döntött.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára 25 fiatal kutatónak adta át a díjakat a bölcsészet- és társadalomtudományok, az élettudományok, valamint a matematikai és természettudományok területén.

Az Élettudományok területén Tálas András, az Enzimológiai Intézet tudományos munkatársa vehetett át díjat (Módszerek a génszerkesztés hatékonyságának növelésére).

A kutatók a CRISPR-technológia segítségével a folyamatban kulcsfontosságú szerepű egyik gén, a DGCR8 csak egyik allélját inaktiválták, ugyanis mindkét allél elvesztése esetén a sejtek nem életképesek. Az egy működő allélt tartalmazó sejtekben a DGCR8 csökkent működése hatással van a mikroRNS képződési folyamatokra,  többek között egy olyan mikroRNS-klaszter átíródására, amelyről a sejtekben csak az apai allél fejeződik ki. Kiderült, hogy a csökkent DGCR8 szint hatására a klaszterben elhelyezkedő miRNS gének a genomi pozíciójuktól függően egyre alacsonyabb szinten fejeződnek ki, összhangban DGCR8, és ezáltal a proceszálást végző enzimkomplex lokális mennyiségének csökkenésével.

A genetikailag módosított sejtvonal a mikroRNS-ek képződésén kívül más folyamatok vizsgálatára is alkalmas, és nagyon jó modellje egy örökletes genetikai betegségnek, az úgynevezett „DiGeorge szindrómának”, amelyben 22. kromoszóma egyik alléljáról hiányzik az a szegmens, amely a DGCR8 gént is tartalmazza.

A két csoport közös kutatási eredményeit bemutató publikáció a GENES folyóirat 2022. novemberi számában jelent meg, és a szerkesztőség felkérésére a közleményhez tartozó illusztráció az újság ezen számának a címlapjára is felkerült:

https://www.mdpi.com/2073-4425/13/11

A Clarivate által évente összeállított lista (Highly Cited Researchers) 2022-ben megközelítőleg 7000 kutatót azonosított, akik a megelőző évtizedben (2011-2021) megjelent tudományos közleményeik alapján a legtöbb idézettséggel rendelkeztek (top 1%) saját szakterületükön.

Győrffy Balázs az ún. Cross-Field kategóriában szerepel, ami annyit jelent, hogy különböző tudományterületeken publikált.

Az elit listába megközelítőleg minden ezredik tudós kerülhet csak be a tudományos világból. A hírt az Index is közölte.

A 2022-es listán még három magyar kutató szerepel: Demetrovics Zsolt az ELTE-ről, Ferdinandy Péter a SOTE-ról és Szolnoki Attila az MTA-tól.

Nincsen egységesen elfogadott mérőszáma a tudományos kiválóságnak. Ahogyan minden tudománymetriai mérőszámnak, úgy ennek is megvannak a maga korlátai – figyelmeztet a vizsgálatot publikáló Clarivate. Ugyanakkor, aki felkerült az elit listára, az örökre elmondhatja magáról, hogy magasan idézett kutató (Highly Cited Researchers).

Az elit kutatói adatbázis itt érhető el, a módszertanról pedig itt olvashat.

Szebényi Kornélia korábban a Cambridge-i Egyetem posztdoktoraként agyi organoid rendszereken („Miniagy”) végzett úttörő kísérleteket és hozta létre az amiotrófiás laterál szklerózis (ALS) első organoid-szelet modelljét.

Ezt az egyedülálló technológiát a TTK Enzimológiai Intézetében tovább kamatoztatva, Dr. Monostory Katalinnal, a Metabolikus Gyógyszer-kölcsönhatások Kutatócsoport vezetőjével együttműködve a neuroblasztóma egy teljesen új, preklinikai modelljét dolgozhatja ki. A neuroblasztóma az újszülöttek leggyakoribb és a gyermekek 3. leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganata, amely a folyamatosan fejlődő terápiás lehetőségek ellenére is még mindig magas mortalitást mutat. Ez az organoid rendszer segíthet új kezelések kifejlesztésében és korai diagnosztika markerek azonosításában.

https://cordis.europa.eu/project/id/101090302

A 2021-ben Ausztriából hazatért Füredi András (TTK Gyógyszerrezisztencia Kutatócsoport) Dr. Fürjes Péter, az EK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Mikrorendszerek Laboratóriuma vezetőjének témavezetésével valósíthatja meg egy új, a mikrofluidikai rendszerek előnyeit kihasználó orvosdiagnosztikai eszköz fejlesztését, amely képes akár egy csepp mintából meghatározni a kemoterápiával kezelt tumoros betegek vérében keringő gyógyszerhatóanyagok koncentrációját.

Az egyszerű, elérhető és azonnali (Point-of-Care) Terápiás Drog Monitorozásra (TDM) hosszú ideje nagy igény mutatkozik, azonban ez a klinikai gyakorlatban, néhány speciális eset kivételével, korlátozottan valósulhatott meg. A két kutató ötlete változtathat ezen és megnyithatja az utat a személyre szabott kemoterápiák és a POC vagy akár viselhető TDM eszközök alkalmazásának irányába.

https://cordis.europa.eu/project/id/101065044

Szebényi Kornélia az ERA-Widening („Fostering brain circulation of researchers and excellence initiatives”), míg Füredi András az Marie Skłodowska-Curie Actions Postdoctoral Fellowship program keretében nyert támogatást.

Kutatásaink középpontjában a nem-kódoló genom rák kialakulásában betöltött szerepének funkcionális vizsgálata áll, elsősorban vastagbélrák modelleket alkalmazva. A nem-kódoló genetikai variánsok (egy nukleotid variáns (SNP)), mint betegségre hajlamosító tényezők, funkcionális jelentőségét kívánjuk feltárni különböző epigenetikai módszerek, genomszerkesztési technikák és számítógépes megközelítések segítségével. Emellett szeretnénk azonosítani és jellemezni azokat a funkcionális szabályozó elemeket is, amelyek hozzájárulnak a daganatos betegség kialakulásához. A fenti erőfeszítések eredményeit felhasználva végső célunk a betegség minél korábbi felismerésén túl, új terápiás célpontok azonosítása.

Főbb kutatási témák

1. Betegségre hajlamosító genetikai variánsok vizsgálata

Célunk az elsősorban genom-szintű asszociációs vizsgálatok (GWAS) révén azonosított öröklődő, nem kódoló (csírasejtes) mutációk szerepének, hatásának és funkciójának feltárása a rák kialakulásában. Ennek tanulmányozása azonban számos olyan ok miatt nagy kihívást jelent, mint például a genetikai korreláció (kapcsolati egyensúlytalanság (LD)), a cisz-szabályozás (nincs genetikai kód), a gyenge fenotípusok, az összetett (nem SNP) genetikai variánsok jelenléte, a rendelkezésre álló modellrendszerek hiányosságai és egyéb módszertani korlátok. Az akadályok leküzdése érdekében ezért elsődleges célunk a rák kialakulásával összefüggő ok-okozati variánsok (causal variant) azonosítása és átfogó vizsgálata, melyhez precíz genom- és epigenomszerkesztési technikákat, egysejtes klónozást és sejtalapú vizsgálatokat alkalmazunk (Spisak és mtsai, Nat. Med, 2015 link) (magyar összefoglaló link). Továbbá törekszünk arra, hogy érzékenyebb rendszereket és assay-ket fejlesszünk ki, amelyek olyan kifinomult fenotípusokat használnak fel, mint a génexpresszió, a sejtek állapota és morfológiája, lehetővé téve végső soron a reakciók párhuzamosítását és a felskálázhatóságot.

2. Az enhanszerek (erősítő elemek) biológiája

A cisz-szabályozó elemek közé tartozó enhanszerek a nem kódoló DNS specifikus szegmensei, amelyek távoli gének átíródását irányítják. Kölcsönhatásba lépve a transzhatású transzkripciós faktorokkal (TF) fokozzák a célgének kifejeződését. Számos nagyfelbontású genom-szintű szekvenáláson alapuló tanulmány bizonyította, hogy az enhanszerek gyakran íródnak át hosszú, nem kódoló RNS-ekké (lncRNS) vagy enhancer RNS-ekké (eRNS). Ezeknek a molekuláknak a szintje gyakran korrelál a célgén mRNS kifejeződésének mértékével. Kutatásaink célja a rák-specifikus enhanszerek azonosítása és hatásmechanizmusuk vizsgálata, beleértve a TF-hoz való kötődést, aktiválást, kölcsönhatást és szövetspecifikus működést. Továbbá törekszünk a rák kialakulásával összefüggő megváltozott célgén-expresszió biológiai következményeinek megértésére is (Takeda és Spisak et al, Cell, 2018 link) (magyar összefoglaló link).

3. A daganat korai felismerés és nem-invazív kimutatása

Az epigenetikai változások, különösen a DNS-metiláció és a hiszton-módosulások, gyakran mutatnak szövet- és rák-specifikus mintázatokat. Az epigenetikai mintázatok átrendeződésének vizsgálata a rák kialakulása során, folyadék biopsziás technológiával integrálva, nagy lehetőségeket rejt magában az epigenetikai változások jobb megértése és a korai rákfelismerési stratégiák fejlesztése szempontjából, melyek szintén kutatási céljaink között szerepelnek (Nuzzo, Berchuck, Korthauer and Spisak et al, Nat.Med. 2020 link).

Legújabb publikációink

Vízkeleti L., Spisák S., Rewired Metabolism Caused by the Oncogenic Deregulation of MYC as an Attractive Therapeutic Target in Cancers, Cells 2023, 12(13), 1745; link

Prosz A., Pipek O., Börcsök J., Palla G., Szallasi Z., Spisak S.*, Csabai I. Biologically informed deep learning for explainable epigenetic clocks.

Spisak S., Tisza V., Nuzzo PV., Seo JH., Pataki B., Ribli D., Sztupinszki Z., Bell C., Rohanizadegan M., Stillman DR., Alaiwi SA., Bartels AB., Papp M., Shetty A., Abbasi F., Lin X., Lawrenson K., Gayther AS., Pomerantz M., Baca S., Solymosi N., Csabai I., Szallasi Z., Gusev A., Freedman ML., A biallelic multiple nucleotide length polymorphism explains functional causality at the 5p15.33 prostate cancer risk locus.

Pre-print

Vizkeleti L., Kiss C., Tisza V., Szigeti A., Gellert A., Csabai I., Pongor LS., Spisak S.,^# (2023) Epigenetic regulation explains the functionality behind colon cancer specific biomarker Septin9. BioRxiv

Prosz A., Duan H., Tisza V., Sahgal P., Topka S., Klus GT., Börcsök J., Sztupinszki Z., Hanlon T., Diossy M., Vizkeleti L., Stormoen DR., Csabai I., Pappot H., Vijay J., Offit K., Ried T., Sethi NS., Mouw KW, Spisak S^#, Pathania S^#, Szallasi Z^# (2023) Nucleotide excision repair deficiency is a targetable therapeutic vulnerability in clear cell renal cell carcinoma. BioRxiv

Gusev A.*, Spisak S.*, Fay AP., Carol H., Vavra KC., Signoretti S., Tisza V., Pomerantz M., Abbasi F., Seo JH., Choueiri TK., Lawrenson K., Freedman ML., Allelic imbalance reveals widespread germline-somatic regulatory differences and prioritizes risk loci in Renal Cell Carcinoma. BioRxiv

Spisak S., Chen D., Likasitwatanakul P., Doan P., Li X., Vizkeleti L., Tisza V., Silva PD., Giannakis M., Wolpin B., Qi J., Sethi NS., Utilizing a dual endogenous reporter system to identify functional regulators of aberrant stem cell and differentiation activity in colorectal cancer. BioRxiv

Csoportkép (2023)

Vezető

Munkatársak

Az Orvosi Hetilapot Markusovszky Lajos 1857-ben alapította, amely azóta is a hazai orvos szakma elismert folyóirata.

Az összefoglaló cikkben a szerzők bemutatják a nagy pandémiák történetét, a védőoltások perspektíváit, valamint ismertetik a pandémia kezdetén rendelkezésre álló teszteket, gyógymódokat, kutatásokat.

A díjakat május 27-én adták át a Markusovszky Lajos-emlékülésen, a Markusovszky Lajos Alapítvány és az Akadémiai Kiadó szervezésében.

Váradi András, Ferenci Tamás & Falus András. A koronavírus okozta COVID-19-pandémia: Korábbi tapasztalatok és tudományos evidenciák 2020. március végén. Orv. Hetil. 2020; 161(17): 644–651

https://doi.org/10.1556/650.2020.31830

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megalapításával a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek reális perspektívát, az érdeklődő hazai és külföldi döntéshozóknak objektív helyzetképet, a hazai tudomány kiválóságában érdekelt társadalomnak pedig tájékozódási lehetőséget kíván biztosítani az Akadémia.