gyorffy.daniel@ttk.mta.hu – Enzimológiai Intézet http://www.ttk.hu/ei TTK | Természettudományi Kutatóközpont Wed, 05 Apr 2023 17:04:50 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=6.2.2 Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport http://www.ttk.hu/ei/reprodukcio-rendszerbiologiaja-kutatocsoport/ Thu, 03 Feb 2022 12:46:00 +0000 http://www.ttk.hu/ei/?p=102 Kutatási téma

A Reprodukció Rendszerbiológiája Lendület Kutatócsoport a terhességi kórképek szülészeti, biológiai, immunológiai, patológiai, és rendszerbiológiai aspektusait vizsgálja. A kutatási téma jelentőségét az adja, hogy a terhességek 70%-a, a klinikailag felismert terhességek 15%-a végződik vetéléssel, és a várandósok mintegy 25%-ánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét veszélyeztető egyéb kórkép. A munkacsoport a vetélések és terhességi kórképek kialakulásában központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak felderítését és karakterizálását tűzte ki célul. A kutatások központjában az anyai-magzati immuntolerancia, trophoblast invázió és differenciáció összetett és egymással összefüggő zavarainak rendszerbiológiai vizsgálata áll. A kutatások eredményeképpen a kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályzási hálózatainak leírására, valamint új biomarkerek és gyógyszer-hatáspontok azonosítására nyílik lehetőség.

Tudományos együttműködések

  • Természettudományi Kutatóközpont
  • Debreceni Egyetem
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • Pécsi Tudományegyetem
  • Semmelweis Egyetem
  • Petz Aladár Megyei Oktatókórház
  • Szegedi Biológiai Központ
  • GraviDiagnostics Kft.
  • Maternity Klinika
  • Perinatology Research Branch, National Institutes of Health (Detroit, MI, USA)
  • Wayne State University (Detroit, MI, USA)
  • University of Southern California (Los Angeles, CA, USA)
  • Zymo Research Corporation (Irvine, CA, USA)
  • Ben Gurion University (Beer Sheva, Izrael)
  • University of Basel (Bázel, Svájc)
  • Medical University of Vienna (Bécs, Ausztria)
  • Monash University (Clayton, Ausztrália)
  • Universitätsklinikum Hamburg-Eppendorf (Hamburg, Németország)
  • Biognosys AG (Schlieren, Svájc)
  • University of Bologna (Bologna, Olaszország)
  • Tampere University (Tampere, Finnország)

Oktatási tevékenység

Posztgraduális oktatás:

  • Semmelweis Egyetem – Fejezetek a terhesség immunbiológiájából
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – A terhesség immunológiája rendszerbiológiai szemlélettel

PhD témavezetés:

  • Semmelweis Egyetem, Rácz Károly Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola – A nagy szülészeti kórképek patomechanizmusai, korai predikciója és diagnózisa
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Doktori Iskola – Az anyai-magzati kapcsolat sejtes és molekuláris szintű immunszabályozása

Kutatási hírek

Jelenlegi pályázati támogatásaink

  • NKFIH 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00273
  • NKFIH 2019-2.1.7-ERA-NET-2020-00014

Perinatális Biobank hírek

Riportok, előadások

Kutatócsoportunk címlapon

 

 

Vezető

Dr. Than Nándor Gábor, tudományos főmunkatárs

Munkatársak

Név Beosztás Telefonszám Iroda
Baunoch Judit laboratóriumi asszisztens +36 1 3826 674 É2.07
Györffy Dániel tudományos munkatárs +36 1 3826 717 D3.08B
Horváth Irén külső munkatárs    
Jelinek Andor biobank koordinátor +36 1 3826 641 É2.07
Király Péter külső munkatárs    
prof. Matko János külső munkatárs    
Nagy Szilvia külső munkatárs    
Oravecz Orsolya PhD hallgató +36 1 3826 641 É2.07
Papp-Balogh Andrea tudományos munkatárs +36 1 3826 641 É2.07
Posta Máté PhD hallgató +36 1 3826 641 É2.07
Szalai Gábor külső munkatárs    
Szilágyi András tudományos főmunkatárs +36 1 3826 717 D3.08B
Szödényi Ákos tudományos munkatárs +36 1 3826 788 D3.11A
Than Nándor Gábor kutatócsoport-vezető +36 1 3826 788 D3.11A

 

 

]]> Szerkezeti Biofizika Kutatócsoport http://www.ttk.hu/ei/szerkezeti-biofizika-kutatocsoport/ Tue, 10 Apr 2018 13:31:47 +0000 http://www.ttk.hu/ei/?p=65 A csoport általános kutatási területe a fehérjék szerkezete, szerkezeti dinamikája, konformációs flexibilitása és működése közötti összefüggések feltárása. Különös figyelmet fordítunk a fehérje-fehérje kölcsönhatások és az allosztérikus jelátvitel szerepére a különböző biológiai folyamatokban. Modell fehérjéink elsősorban olyan komplement proteázok és allosztérikus enzimek, amelyek önszerveződő módon képesek bonyolultabb struktúrákba rendeződni. A csoportban összehangolt módon mind kísérleti, mind pedig számítógépes elméleti munka is folyik.

Főbb kutatási témák

A komplementrendszer aktiválódása és szabályozása

Autoaktiválódó MASP-2 molekulák térszerkezete

A komplementrendszer a természetes (veleszületett) immunitás egyik ősi ága. A kb. 40 fehérjemolekulából álló rendszer képes a veszélyes struktúrákat (pl. patogén mikroorganizmusok) felismerni, megjelölni és megsemmisíteni. A rendszer gerincét olyan szerin proteáz enzimek alkotják, amelyek egymást kaszkádszerűen aktiválják. A komplementrendszer normális működése szükséges az immunegyensúly fenntartásához; rendellenes, kontroll nélküli aktiválódása azonban a saját szövetek károsodásához vezethet. Manapság egyre több betegségről derül ki, hogy hátterében kisebb vagy nagyobb mértékben a komplementrendszer rendellenes aktiválódása áll. Csoportunkban elsősorban a komplementrendszer beindításában résztvevő szerin proteáz enzimekkel foglalkozunk. Rekombináns formában előállítjuk a különböző proteázokat és szerkezeti biokémiai, biofizikai és enzimológiai módszerekkel jellemezzük tulajdonságaikat. Különös hangsúlyt fektetünk a komplement szerin proteázokat gátló természetes és mesterséges inhibitorok tanulmányozására, fejlesztésére. A közelmúltban számos szerin proteáz térszerkezetét határoztuk meg, tisztáztuk az aktiválódás egyik útjának (lektin út) pontos mechanizmusát, valamint felfedeztünk egy új gyulladáskeltő mechanizmust.

A fehérjék funkcionális szabadenergia-hiperfelszíne

A fehérjék szabadenergia-felszínének illusztrációja. A tölcsér alakú felszín alsó, bonyolult domborzatú része a funkcionális szabadenergia-felület.

A funkcionális energiafelszín a fehérjék szabadenergia-hiperfelszínének az a részlete, amely a natív állapotnak felel meg. A fehérje funkcionális mozgásai (katalízis, ligandkötés, allosztérikus szabályozás) ezen a bonyolult topológiájú hiperfelületen mennek végbe. E hiperfelszín általános tulajdonságait (hierarchikus jelleg, a dinamika természete, stb.) tervezzük feltárni a fehérjék egy szerkezetileg reprezentatív részhalmazán, elsősorban az Intézetben egyéb szempontok szerint vizsgált fehérjéken. Az egyes fehérjék funkcionális dinamikáját különböző szemcsézettségű modellek szimulációja és különféle elemző eljárások révén határozzuk meg. Különös szerepe van a funkcionális hiperfelszínnek az allosztéria mechanizmusainak, jelátviteli útvonalainak megértésében. E célból a fehérjekomplexek szerkezetét in silico felépítjük és a kommunikációt hálózatos modellekkel írjuk le.

Baktériumok flagelláris szekréciós rendszerének vizsgálata

A bakteriális flagellum felépítése

A bakteriális ostor (flagellum) a baktériumok fő mozgásszerve. Három fő részből épül fel: a bazális testből, a kampóból és a hosszú filamentumból. A filamentumot alapvetően a flagellin nevű fehérje építi fel, akár több tízezer monomer alegység önszerveződésének eredményeként. A flagellin monomerek az ostor közepén található, kb. 20 Å átmérőjű csatornán át jutnak ki a filamentumból, ahol beépülnek annak a végére. A flagellin több más komponenssel egyetemben a flagelláris szekréciós rendszer (más néven export rendszer) segítségével jut be a központi csatornába. Ennek a pontos mechanizmusa azonban máig sem ismert. Csoportunkban a flagelláris export rendszer (feltételezett) komponenseinek pontos szerepét kívánjuk tisztázni, továbbá vizsgáljuk a flagelláris export rendszer biotechnológiai alkalmazhatóságát rekombináns fehérjék szekretált formában történő előállítására.

A rákos és gyulladásos folyamatokban szerepet játszó jelátviteli fehérjék kölcsönhatásainak kimutatása és jellemzése

A sejtek alapvető élettani folyamatai lényegében makromolekuláris hálózatok szabályozott működésén nyugszanak. A jelátviteli útvonalak különböző típusú (erős és gyenge, közvetlen és közvetett) fehérje-fehérje kölcsönhatásokból állnak, melyek megfelelően szabályozzák a rendszerint allosztérikus természetű enzimek működését. A fehérjekonformáció flexibilitásán alapuló allosztérikus szabályozás jelentősége az enzimek működésében jól ismert és csoportunk korábbi, egyedi enzimek vizsgálatával elért kísérleti eredményei további betekintést nyújtottak ilyen mechanizmusokba. E tudás birtokában a jelen projekt keretében olyan jelátviteli folyamatokban szerepet játszó enzim-enzim kölcsönhatásokat kívánunk azonosítani és molekuláris szinten jellemezni, amely folyamatok patofiziológiás jelentősége feltételezhető. Pl. a krónikus gyulladásos és rákos folyamatok között sejthető összefüggés vizsgálatainkat olyan fehérje-fehérje kölcsönhatások tanulmányozása felé tereli, melyekben bizonyos kinázok (Aurora, Rock1, Rock2 ill. foszfoglicerát kináz) és foszfodiészterázok (PDE4, PDE5) szerepe vár tisztázásra. A kölcsönhatások feltérképezését és jellemzését egyrészt in vivo emlős sejteken végzett, másrészt in vitro enzimológiai és fehérjekémiai vizsgálatokkal végezzük.

Aktuális együttműködések

Komplement kutatás

ELTE Biokémiai Tanszék, Kémiai Intézet

SOTE III. sz. Belgyógyászati Klinika, Kutatólaboratórium

University of Aarhus, Dánia

University Hospital, Bern, Svájc

University of British Columbia, Vancouver, Kanada

Bioinformatika

SOTE Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

University of Michigan, USA

Flagelláris szekréció

Pannon Egyetem, Veszprém

Főbb műszerek, berendezések

FPLC berendezés fehérjetisztításhoz

QCM, DSC, FT IR

Oktatási tevékenység

Alapképzés: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Műszaki Informatikai Kar: biokémia, biofizika, molekuláris biológia oktatása; ELTE TTK: biofizika, fizikai-biokémia kurzusok

B.Sc. és M.Sc. szakdolgozók témavezetése: ELTE (biológus, vegyész), BME (biomérnök)

Ph.D. hallgatók témavezetése: ELTE Biológiai Doktori Iskola, BME Oláh György Doktori Iskola

Vezető

Gál Péter

Munkatársak

]]>